Integrált szülő-csecsemő/kisgyemek konzultáció
Szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció szerepe
Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultációs módszer a koragyermekkori regulációs (szabályozási nehézségek) zavarok, viselkedésszabályozás, és egyéb problémák esetén segíti a családokat, szülőket. Olyan integrált, több szemléletet együttesen alkalmazó módszer, ami segíti a szülőkkel való együttgondolkodást, gyermekük jelzéseit, viselkedését, önszabályozását megérteni, ehhez kapcsolódóan használja az edukáció elemeit, és támogatja a családokat döntéseikben. Közös fókuszra, kapcsolódásra, gondolkodásra hívja a szülőket 0-3 éves korig, amely a koragyermekkor legfontosabb, meghatározó időszaka.
Sokszor előfordul, hogy bizonyos nehézségek, problémák kapcsán, annyi ötlet, annyi tanács és annyi küzdelem, próbálkozás van a tünetek hátterében, hogy a szülők már elbizonytalanodnak, feszültté válnak, és nehéz meglátniuk, hogy a probléma mögött milyen okok húzódhatnak meg. A szülő csecsemő/kisgyermek szakemberrel való konzultáció abban is segít, hogy mindezek a bizonytalanságok, feszültségek oldódjanak, és a család megtalálja a neki megfelelő utat, és egyfajta „öngyógyító” mechanizmus elindulhasson.
Milyen problémák esetén fordulhatnak szülő-csecsemő/kisgyermek konzulenshez:
- Altatással-, elalvással ás átalvással kapcsolatos problémák
- Extrém sírás, nyugtalanság a csecsemőnél, kisgyermeknél
- Extrém szeparációs szorongás
- Étkezéssel kapcsolatos nehézségek – táplálási, hozzátáplálási problémák,
- Gyakori hasfájás, fejfájás
- Viselkedés és érzelmek szabályozásával járó problémák pl., testvérféltékenység, dac, dühkitörések, szobatisztaságban való elakadás
Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció egy komplex, tudományosan megalapozott prevenciós-intervenciós módszer a kora-gyermekkori pszichés és pszichoszomatikus megbetegedések, a regulációs zavarok és kapcsolati nehézségek kezelésére, enyhítésére.
Bizonyos esetekben pl. evési, étkezési nehézségek, zavarok hátterét minden esetben ki kell vizsgálni, hiszen a szervi, (organikus) okokat nem zárhatjuk ki. Az orvos- szakmai szempontokat, módszertani ajánlásokat mindig figyelembe vesszük és ennek megfelelően értő figyelemmel fordulunk a családok felé.
Az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultáció minden esetben önkéntes, szülői döntésen alapul, általában 2, legfeljebb 10 alkalomból áll, ahol a kisgyermekkori regulációs zavarok megértésében segítjük a szülőket.
Regulációs zavarok
A csecsemők, kisgyermekek (sőt a nagyobb gyermekek és a felnőttek) életében is vannak átmeneti nehézségek, ezek az élet és a fejlődés természetes részei. Nagy részük az adott fejlődési szakaszra jellemző, időben behatárolt, és beavatkozás nélkül megszűnik.
Zavarról akkor beszélhetünk, ha egy probléma, nehézség megjelenési formája, intenzitása, tartóssága meghaladja a “normál” fejlődés határait, és/vagy külső segítség nélkül nem várható a megszűnése. A szülők számára különös nehézséget okozó, kezelhetetlennek, tűrőképességüket meghaladónak ítélt helyzetek, problémák szintén ide tartoznak, klinikai relevanciájuktól függetlenül.
A regulációs zavarok nagy részénél (alvás, evés, gyarapodás, sírás, szobatisztaság, fejlődés problémák) orvosi kivizsgálás szükséges a konzultáció előtt/mellett, hogy a probléma biológiai, orvosi hátterét kizárjuk, illetve megismerjük.
Alvásproblémák, zavarok
Nehézségek a nappali altatásnál, alvásnál, problémák az esti fektetéssel, altatással, elalvással, az éjszakai átalvással. Ide tartoznak a kialakulatlan nappal-éjszaka, alvás-ébrenlét ritmus, a nagyon gyakori felébredések, visszaalvási nehézségek.
Evés, etetés, gyarapodás problémák, zavarok
A szoptatás, evés. etetés, gyarapodás kapcsán számtalan probléma merülhet fel. A teljesség igénye nélkül: a csecsemő, kisgyermek keveset eszik; elutasítja az ételt; csak bizonyos ételeket eszik meg; van rágófoga, de csak folyékonyat, vagy pépeset eszik; eszik, de nem, vagy csak keveset gyarapszik; nem érdekli az evés, az ételek, stb.
Sírásproblémák, krónikus nyugtalanság
A csecsemő sírásának mennyisége jóval több, mint az átlagos, illetve nem, vagy csak nagyon nehezen megnyugtatható. Igen gyakori, hogy az intenzív sírás a koraesti órákban jellemző. Sokszor társul alvásproblémákkal, éjszakai, vigasztalhatatlan sírással.
A kötődés nehézségei
Normál körülmények között minden kisgyermek kialakít legalább egy kötődési kapcsolatot egy felnőttel. Vannak olyan helyzetek, amikor a kisgyermek és elsődleges gondozója között ez nehézségekbe ütközik.
Túlzott testvérféltékenység
A testvérek közötti féltékenység az élet természetes része, mértéke az egyéni adottságoktól, a szülők viselkedésétől és a körülményektől is nagymértékben függ. Az átlagost meghaladó mértékű féltékenység, a szülőkben aggodalmat keltő, és/vagy a testvér fizikai biztonságát veszélyeztető viselkedés esetén beszélhetünk regulációs zavarról.
Túlzott dac, kontrollálhatatlan dühroham
A dackorszak, az önálló akarat érvényesítésének határozott megjelenése az esetek többségében nehézséget okoz a szülőknek. Zavarról akkor beszélünk, ha a szülő számára kezelhetetlenné válik a helyzet és/vagy a gyermek viselkedése, a dührohamokat, a “hisztit” kontrollálhatatlanság jellemzi, extrém, önsértő viselkedések jelennek meg, a dacoló viselkedés nagymértékben eltér az átlagostól.
Túlzott elválástól való félelem (szeparációs szorongás)
Minden kisgyermek distresszt él át a gondozótól való szeparációkor, mely széles spektrumban nyilvánulhat meg az enyhe tiltakozástól, csimpaszkodástól a a sokáig tartó, zokogó epizódokig. Néhány gyermeknél ez a stressz egy idő eltelte után sem csökken, ami akadályozza a fejlődését, és a család mindennapi életvitelét.
Szokatlan mértékű agresszivitás
Az agresszió a természetes viselkedés-repertoárunkba tartozik, a fejlődés és a szocializáció egyik feladata ezeknek a viselkedéseknek a társadalom által elfogadott szinten tartása, illetve szabályozása. Az agresszió szintjében nagy egyéni különbségek vannak, azonban a túlzott mértékű formái már beavatkozást igényelnek.
Székrekedés, székletvisszatartás
Azokban az esetekben, amikor a kisgyermek székrekedése, vagy székletvisszatartása mögött nem áll biológiai, orvosi ok, illetve áll, de annak megoldásával nem enyhül a probléma, a háttérben pszichés és/vagy életmódbeli nehezítő tényezők állnak. Ahogy telik az idő, a probléma gyakran egyre súlyosbodik.